A Bíróság sosem hibázik?

Korábbi írásaimban már olvashatták, hogy még 2009-ben zárult néhány ellenem indult eljárás. Lőfegyverrel-lőszerrel visszaélés tárgyában, majd pedig robbanószerrel visszaélés tárgyában.

I., majd pedig II.fokon is felmentett a Bíróság az ellenem felhozott vádak alól.

Igen ám, de az eljárás során jó néhány tétel lefoglalásra került.
Sokáig vártam hogy rendelkeznek a lefoglalt, és tőlem elszállított tárgyak visszaadásáról, de csak nem történt semmi.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt levélben kértem a Tatabányai Városi Bíróságot, hogy határozzon az ügyben.

A tegnapi napon azután megérkezett a Bíróság határozata, ami enyhén szólva is zagyvaságokat taglal oldalakon keresztül.

Már az eljárás megnevezése is sokat sejtet, idézem:

"A Tatabányai Városi Bíróság Tatabányán, 2011.október 17. napján különleges eljárásban meghozta a következő végzést:"

Mi az hogy különleges eljárás? Hmmm...

Szerény jogi tudásom szerint a büntetőeljárás végén, az ítéletben szoktak rendelkezni a bűnjelként lefoglalt tárgyak elkobzásáról, vagy kiadásáról. Ez esetemben nem történt meg, azaz a Bíróság mulasztást követett el.

Idézek végzés indoklásából:

" A Tatabányai Városi Bíróság 3.B.437/2008/8.számú ítéletével, amely a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.244/2009/5. számú végzésével 2009. október 15. napján emelkedett jogerőre, Szebenyi István II.r vádlottat az ellene 1rb. robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, stb.stb.

Ugyanakkor a bíróság ügydöntő határozataiban nem rendelkezett az eljárás során lefoglalt fenti bűnjelekről, amelyeket - a rendelkezésre álló iratok alapján - a Tatabányai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a II.r. vádlott Szárliget Tölgyfa u.26. szám alatti lakásán 2007. november 13. napján, illetve a BRFK I. kerületi Rendőrkapitánysága az I.r. vádlott lakásán 2007. november 14. napján megtartott házkutatások során foglalt le.

A Be. 571.§-a alapján ha a bíróság az ügydöntő határozatában a lefoglalt dolog kiadásáról, megsemmisítéséről, illetőleg arról, hogy az állam tulajdonába kerül, nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, erről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag az 570.§ megfelelő alkalmazásával határoz.

A Btk. 77. § (1) bekezdés b.) pontja alapján el kell kobozni azt a dolgot, amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik.

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX.4) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése szerint a robbanóanyagok gyártását - ideértve a robbanóanyag helyszíni kezelését is -, megszerzését, tárolását, felhasználását a tevékenység helye szerint illetékes bányakapitányság engedélyezi.

A 6.§ (1) bekezdés a.) pontja szerint robbanóanyag gyártási, forgalmazási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkát, valamint e munkák irányítását nem végezheti az a természetes személy, aki a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik.

A 2.§ 9. pontja szerint robbanóanyagoknak minősülnek a pirotechnikai termékek kivételével azok az anyagok és tárgyak, amelyek a 20/1979. (IX.18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" melléklete szerinti 1. osztályba tartoznak.

A 20/1979. (IX.18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" melléklete szerinti 1. osztályba tartoznak, a 2.2.1.1.1.a) pontja alapján a robbanóanyagok és pirotechnikai termékek, b.) pontja alapján a robbanótárgyak, c.) pontja alapján azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

A rendelet "A" melléklete szerint ilyen, az I. osztályba tartozó robbanóanyagoknak, robbanószereknek minősülnek különösen az aknák, a nitrocellulóz alapon felépített anyagok, a nitroglicelines lőpor, a feketelőpor, a gránátok, gyújtószerkezettel vagy anélkül, a gyakorlógránátok és gyakorlólőszerek, a gyújtáserősítők, a gyújtók, a gyújtózsinórok, gyújtóelosztók, a gyújtózsinórgyújtók, a gyutacscsövek, gyutacsszelencék, a gyutacsok, villamosak és nem villamosak, az indítógyújtók, a detonátorok, a kézifegyvertöltények, a csappantyúk, a lőporpaszták, a nyomjelzőlőszerek.

Megállapítható, hogy a rendelkező részben felsorolt és elkobozni rendelt, egyébként a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" mellékletében felsorolt bűnjelek megszerzésére, illetve birtoklására sem N.L. I.r, sem Szebenyi István II.r. terhelt a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX.4.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése szerinti engedéllyel a 6.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján nem rendelkezett, így azok terheltek általi birtoklása jogszabályba ütközik. Emiatt a bíróság - figyelemmel az ügyben beszerzett igazságügyi szakértői véleményekre is - a fenti lőszerek, lőszeralkatrészek, robbanóanyagok, robbantóanyagok és pirotechnikai eszközök elkobzásáról rendelkezett."

Ennyi az idézet.
Na most ezzel szemben, az igazságügyi szakértői vélemény szerint a lefoglalt eszközök ( pl. 120mm-es üres aknagránát testek, 82mm-es üres aknagránát testek, 75mm-es üres tüzérségi lövedék, hatástalan aknagránát gyújtók, jelzőrakéták, stb)üresek voltak, robbanóanyagot nem tartalmaztak.

Mi több, a helyszíni szemle, házkutatás során a gyűjteményben lévő hasonló darabokat amelyekről a helyszínen megállapítást nyert hogy veszélytelenek, el sem vitték!
Tehát ha a fenti hosszas, különböző jogszabályokból kiollózott okfejtést követjük, azokat sem birtokolhattam volna, azaz mindet el kellett volna vinniük!

Megjegyzem, ebben az esetben az összes más a háztartásban fellelhető vasanyagot is elvihetnék, amelyek szintén nem tartalmaznak robbanóanyagot, mint például a fűnyírót, egyéb kerti szerszámokat, satut, vasalót, és minden egyebet, hiszen ezekkel is fejbe lehet suhintani valakit. A lefoglalt, és a szakértő által robbanószertől mentes tárgyakkal szintén csak leütni lehetne valakit.

Összegezve: a fenti hosszas zagyvaságot nem tudtam elfogadni, ezért tárgyalás tartását kértem az ügyben!

Folytatódik a perem

2011.november 23-án 9.30-kor a PKKB-n folytatódik a perem a Veszprémi postásgyilkosságra kitűzött nyomravezetői díj tárgyában.
Mint ismeretes korábban a Bíróság elnapolta a tárgyalást, mert a másik fél ítélkezési szünetben adott be egy újabb beadványt, amire azután ott helyben nem volt módunkban reagálni.
Bízom benne, hogy a pénteki napon a tárgyalás megtartásának nem lehet akadálya, és számomra kedvező döntés születik.

Kis magyar kanasszajárás régészeti ügyekben

Nemrégiben az MR1 Kossuth Rádió egy reggeli beszélgetős műsorában vettem részt. Beszélgetőpartnerem a Nemzeti Múzeum egyik régésze volt. A középpontban a fémkeresőzés, a fémkeresés hazai helyzete volt. Legális? Illegális? Mit, hol, miért?

A beszélgetés során Ő azt mondta, szerinte a régészet nyitott az amatőrökkel való együttműködésre. Akik normálisan, ellenőrzött keretek között működnének együtt a régészekkel, azoknak van helyük ebben az együttműködésben.

Tanácsára úgy gondoltam, megpróbálok utánajárni, milyen módom működhetne az együttműködésünk a régészettel?

Megkerestem tehát a területileg illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát kérésemmel, akik a következő választ adták:

"Tisztelt Szebenyi István!

Mint a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége tagja, megyei múzeumi
igazgatóságunk megfelelőbbnek tartja ilyen jellegű kérdésben a 19 megyei
múzeumot egységbe foglaló szövetség álláspontját kérni, hogy egységes
álláspontot alakíthassunk ki, mint arra mindig is törekednek a megyei
múzeumok.
Kérem, szíveskedjenek a szervezet elnökét, dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy
Mártont megkeresni (a szövetség hivatalos címe, székhelye: Megyei Múzeumok
Igazgatóságainak Szövetsége 8000 Székesfehérvár Fő u. 6.)

Üdvözlettel

Dr. Fülöp Éva
KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága"


Ennek megfelelően megkerestem tehát a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetségét, és annak elnökének írtam.
Na Ők még csak nem is válaszoltak...

Ezek után írtam a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékesének, aki a következőt írta válaszában:

'Tisztelt Szebenyi István Úr!

A régészekkel történő együttműködés ügyében tisztelettel javasoljuk, forduljon a Magyar Régész Szövetség elnökéhez, dr. Jankovich-Bésán Dénes úrhoz (jankovichbd@gmail.com). A szervezet honlapja egyébként: http://www.regeszet.org.hu.

Kérem, fogadja munkájukhoz nagyrabecsülésünket és jókívánságainkat.

Tisztelettel üdvözli:


Dr. Deme Péter
társadalmi kapcsolatok referens
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Nemzetközi, Magyar-Magyar, Társadalmi Kapcsolatok
és Világörökség Főosztály
Társadalmi Kapcsolatok Osztály
1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.
224-5580"

Így most miután jól körbe küldözgettek mindenhová, megírtam utolsó levelemet a Magyar Régész Szövetség elnökének...

Várom, vajon Ő kihez fog még tovább irányítani?

Mit tegyen hát az állampolgár, ha jogkövető módon szeretne eljárni ebben az ügyben, és megpróbál legálisan fémkeresőt használni, és munkájával segíteni a régészetet?