Immár mintegy 8 éve folyamatosan járok bíróságra. Az ügy még 2007-ben kezdődött, amikor egy barátommal történt baleset kapcsán a rendőrség lefoglalta a gyűjteményemben lévő tárgyak számos darabját.
Volt amit szinte azonnal elkoboztak, és azt visszavonhatatlanul elveszítettem. Ilyen volt pl. egy általam Németországban vásárolt MG/42 géppuska, amelyet alkatrészenként vásároltam meg, és újítottam fel, restauráltam. A fegyverben nem volt zárszerkezet, sem rugók, gyakorlatilag teljesen lőképtelen volt, csupán egy darab váltócső volt benne, amit a szakértő fődarabnak minősített, és elkobozni rendelte az egész fegyvert! Gondolom ez azóta már más gyűjteményében van, mert hát ez is így szokott menni kis hazánkban...
Az ezt követő per lényegében arról szólt, hogy miután engem felmentett a bíróság minden vádpont alól, a tőlem elkobzott tárgyakról az eljárásban nem rendelkezett.
Ezt utólag kértem, és ekkor indult el a maratoni ügy, amely tegnap végre lezárult, immár nyolc év után...
Megjegyzem: a bíróság már 2012-ben egy jogerős ítéletében elrendelte a lefoglalt tárgyak nagy részének visszaadását, de ez azóta sem történt meg!
A bíró Úr a tegnapi tárgyaláson meg is jegyezte, hogy valójában az a furcsa helyzet állt elő, hogy a határozat értelmében akár végrehajtóval, és rendőrrel megerősítve mehetnék éppen a rendőrségre tárgyakat lefoglalni...
Hmmm... érdekes!
Tehát a tegnapi tárgyaláson már csupán néhány tárgykiadásáról kellett döntenie az eljáró Tatabányai Bíróságnak. A kirendelt szakértő Úr szakvéleményében leírta többek között, hogy a tőlem lefoglalt rakétapisztoly patronok nem tarthatók. Ezt kapásból megcáfoltam, hiszen bármelyik vitorlásboltban szabadon vásárolhat 18-évet betöltött személy nem csak rakétát, de akár a rakétapisztolyt is!
A második megállapítása szerint, a tőlem lefoglalt tárgyakat azért nem tarthatom, mert ezek haditechnikai termékek,és ezeket csak engedély birtokában lehet tartani.
Ezt szintén hamar megcáfoltam annak a hivatalnak az állásfoglalásával, aki ezeket az engedélyeket kiadja. Ők egyértelműen leírják, a tőlem lefoglalt tárgyak nem tartoznak e törvény hatálya alá, így azok nem haditechnikai termékek.
Az utolsó megállapítás a szakértői véleményben az volt, hogy azért sem adhatók ki, mert a tárgyak robbanóanyaggal szennyezettek szerinte, amelyet egy igen drága amerikai műszer alkalmazásával mutatott ki. Itt jegyzem meg, ezek szabad szemmel láthatatlan szennyeződések, amelyeket műszerrel ugyan valóban ki lehet mutatni.
Erre hivatkozva kérte a rendőrség a tárgyak elkobzását!
Végül a Bíróság a következő Salamoni döntést hozta, ezzel ismét "precedenst" teremtve!
Amennyiben én állom a felmerülő "hatástalanítás" költségét, úgy a lefoglalt tárgyakat a bíróság kiadni rendeli!
Hozzáteszem, a szakértő Úr is elmondta a kérdésemre, hogy kimutatható mennyiséget nem tud mondani, de attól ezek még robbanóanyagtól szennyezettek!
Szóval a tárgyak visszafordíthatatlanul hatástalanok, mérhető, szemmel látható mennyiségű robbanóanyagot nem tartalmaznak, de azokat hatástalanítani kell!
Ismét érdekes helyzet állt elő, mert a már hatástalan tárgyak hatástalanításáról beszélünk, ami majd gondolom azt jelenti kimossák valami vegyszerrel...
Természetesen a "hatástalanítás" költségeit vállaltam!
Megnyugtató, hogy a bírói gyakorlat igazodik a körülményekhez, és végre figyelembe veszi a gyűjtők helyzetét is.