Törvénymódosítás? Vagy egy teljesen új törvény?

2011. március 07. Botfa

2011.március 07-én a Zalaegerszeg melletti Botfa településen súlyos tragédia történt.
Mint azt a sajtó hírül adta, a rendőrség közleménye szerint a detonációt egy 149 milliméteres, második világháborús tüzérségi rombológránát okozta, melyet a robbanásba belehalt férfi egy korongvágóval próbált kettéfűrészelni.

A tragédia ráadásul egy kistelepülésen történt, ahol ártatlan emberek életét is veszélyeztette az elhunyt.

Az eset számost kérdést vet fel. A laikusok csupán most szembesültek azzal, hogy léteznek olyan személyek, akik háborús eszközöket gyűjtenek.

A sajtó és a különböző TV csatornák napokon át kiemelt híradásaikban számoltak be az esetről, és a mentesítést végző tűzszerészek, és katasztrófavédők munkájáról.

A rendőrség azonnal forró nyomon indult el, és számos más gyűjtőnél tartottak házkutatásokat, lefoglalásokat.

A következő héten az MTV1 Kékfény c. műsora is levetített egy riportot, ahol három szerintük szakértőt szólaltatott meg.
Sajnálatosan a riport meglehetősen egyoldalúra sikerült - ki tudja miért? - de a másik oldalról senkit nem szólaltatott meg.
A HIM "szakértője" éles bírálatokat fogalmazott meg, és egyenesen hullarablónak, sírrablónak kiáltotta ki a hadi relikviák gyűjtőit.
A másodikként megszólaló pszichiáter "szakértő" - aki tisztán látszott egyetlen amatőr kutatóval, vagy gyűjtővel nem találkozott életében - kijelentette, ezeknek a szenvedélybeteg embereknek ez a veszély kell az életükbe, mert ettől érzik férfinak magukat!
A harmadikként megszólaló tűzszerész "szakértő" kijelentette - vajon honnan vette az adatokat? - hogy tízezerszám találhatók az országban illegális lőszerraktárak.

A műsor természetesen igyekezett drámai hangulatot teremteni, már-már csöpögött a vér a TV nézők készülékeiből.
És mindenki gyanakodni kezdett a szomszédjára!

Ezek után már nem is volt meglepő, amikor a sajtóban szinte másnap megjelent a hír:

Törvénymódosítást kezdeményez Rigó Csaba, a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője a tragikus botfai robbanás miatt.
A hatóságok ezért a jövőben azt is büntetnék, ha valaki eltitkolja, hogy illegális fegyvergyűjteményről tud valahol.
A botfai eset miatt a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, Rigó Csaba olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapján a jövőben büntethető lenne, ha valaki a tudomására jutott életveszélyes fegyvergyűjteményről nem tesz bejelentést. A javaslatot már elküldték a közigazgatási minisztériumnak, a törvénymódosítás legkorábban jövőre léphet életbe. - adja hírül a sajtó.

Már csupán az a kérdés, honnan tudja az állampolgár, hogy egy fegyvergyűjtemény legális, vagy illegális?
Megkérdezi a szomszédját?
- Te Sanyi! Azok a fegyverek a falon legálisak, vagy illegálisak?
Mert ha illegális, menten feljelentelek!

A helyzet megoldására bejelentett tiltás, egy régi kort idéz.
Tiltsuk meg még a tiltást is!
És mindenki jelentse fel a szomszédját, különben lecsukjuk!

Természetes mi magunk is szorgalmazzuk egy Európai szabályozás bevezetését.
Be kell látni, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok amelyek ezt a tevékenységet is hivatottak volnának kezelni régiek, elavultak, és nem követték le a változásokat.
A lőfegyverek hatástalanítására, és a haditechnikai eszközök birtoklására vonatkozó jogszabályok már így is lényegesen szigorúbbak, mint bárhol az EU tagállamaiban!
Nem hogy szigorítani kellene, de a jogharmonizációnak megfelelően közelíteni az EU-ban alkalmazott sokkal enyhébb szabályozáshoz!

A megoldás nem a szigorításban keresendő.

Egy új törvényre van szükség, amely elismeri, megengedi, de szigorúan szabályozza ezt a fajta tevékenységet.

Mi amatőr hadszíntérkutatók, és gyűjtők már évek óta szorgalmazzuk egy hasonló törvény megalkotását, de mindeddig süket fülekre találtak a kéréseink, javaslataink.
Azt is megjósoltuk, hogy a szabályozás hiánya miatt rövidesen tragédia fog bekövetkezni, és meggyőződésünk hogy sajnos nem ez az eset volt az utolsó!

Nemrégiben megkerestem Rigó Csaba Kormánymegbízott Urat, és a segítségét, közreműködését kértem.

Megbeszéltük, hogy eljuttatja az illetékes miniszternek a mi javaslatunkat, amely véleményünk szerint megnyugtató helyzetet eredményezne.
Mi magunk is alávetnénk magunkat egy állandó szoros kontrollnak, szakmai felügyeletnek, és akár a rendszeres hatósági ellenőrzéseknek a következők szerinti megoldás alkalmazása esetén.

Egy munkaanyagot készítettünk, amely nagy vonalakban tartalmazza elképzeléseinket, amelyet a törvényalkotásig természetesen még lehetne finomítani:

Hadi relikviák gyűjtőire, és az hadszíntér kutatókra vonatkozó törvényi szabályozás előkészítő munkaanyaga


Előzmények: 2011. márciusában halálos balesetet szenvedett egy világháborús lőszereket és robbanóeszközöket gyűjtő férfi a Zala Megyei Botfa településen. Az eset mindenkit megdöbbentett, és ráébresztett, hogy azonnali beavatkozásra van szükség.
Mi, az érintett hazai civilszervezetek vezetői évek óta szorgalmazzuk egy tiszta, átlátható, szabályozható jogszabályi környezet kialakítását, hogy a hasonló tragédiák a jövőben elkerülhetők legyenek.

Hazánkban a hadi relikviák gyűjtőinek, és a fémkeresős, hobbirégészek, hadszíntér kutatók tevékenységét szinte semmiféle jogszabályi rendelkezés jelenleg nem szabályozza.

Az idevonatkozó jogszabályok vagy túlzottan szigorúak, vagy túlzottan engedékenyek.
Ilyenek például a Btk.-ban a lőfegyverek hatástalanítására vonatkozó jogszabályok, amelyek szigorúbbak mint bárhol az EU más tagállamában, vagy ugyancsak a Btk. 263/A§, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, aminek a mellékletét képező felsorolásban szinte az összes csajka, kulacs, és molinóalsó felsorolásra került értelmetlen túlkapásokat, felesleges eljárásokat eredményezve. A haditechnikai termék kategóriájába sorolja szinte az összes olyan tárgyat, amelyet szintén bármely EU tagállam állampolgára szabadon tarthat. Ezt a törvényt is egyértelművé kellene tenni, a hadi relikviákat ebből a felsorolásból törölni kellene úgy, hogy csak a modern hadviselésben ma is alkalmazott eszközökre vonatkozzék, amelyek hazánk fegyveres erőinél ma rendszerben vannak.
Az I. II. világháborús eszközök, felszerelési tárgyak nyilvánvalóan nem veszélyeztetik hazánk biztonságát, így azok kereskedelmét felesleges korlátozni!
Ezzel az értelmetlen korlátozással lehetetlenné teszik azt hogy egy bárhol az EU területén élő állampolgár egy Magyar állampolgárral kereskedjen, cseréljen, stb.

Az általunk elkészített javaslat előnyei a következők:

- a fémkeresős, gyűjtői tevékenység ellenőrizhetővé, átláthatóvá válik,
- nyomon követhetővé válik a hatástalan lőfegyverek mozgása,
- a robbanótestek nem haza kerülnek, hanem bejelentésre,
- a megtalált, bejelentett lőfegyverek hatástalanításából állami bevétel keletkezik,
- megnő a szabályos hatástalanítási igazolással rendelkező fegyverek aránya,
- megszűnik az otthoni „szereld magad” mozgalom, ami a balesetek legfőbb okozója,
- az oktatásból, vizsgából állami bevétel, adóbevétel keletkezik,
- nem rohangálnak keresztbe-kasul fémkeresősök az országban, beleértve a régészetileg, vagy természetvédelmi okból védett területeket is,
- nem kell az ellenőrzésre több pénzt, vagy rendőrt fordítani mint eddig.

Nemzetközi kitekintés:

Az Egyesült Királyságban a fémkeresés legális, feltéve hogy engedélyt adott erre a föld tulajdonosa, és a terület nem minősül műemléknek, vagy nem esik régészeti védelem alá. Angliában és Walesben az önkéntes jelentéstételt írják elő a megtalált leletekre.

Egyesült Államok:

Szabályozzák e törvények a fémkeresős tevékenységet?
Igen. Szövetségi szinten, mind szövetségi parkok, minden amerikai park, valamint a történelmi helyszínek és műemlékek kincsvadászata nem megengedett.
De elméletileg letartóztatnak már abban az esetben is, ha csak a fémdetektorral ülsz az autóban egy nemzeti parkban.
A legtöbb őr, és ez nem nevetséges, kb 60%-uk azaz az őrök mintegy kétharmada az állam valamilyen korlátozás hatálya alá eső állami parkot őriz. Ez változik a Minnesotaban, amely abszolút azt mondja, nem lehet egy fémdetektor sem bármilyen állapotban parkban. Wisconsinban van, hogy kap engedélyt valaki az állami park területére de ez egyedi elbírálás alá esik, és az állami park vezetője adhatja ki. Egyes parkok pedig lehetővé teszik. Meg kell fizetned 5 $-t, és kapsz egy engedélyt. A többi állami parkokban, például a történelmi parkokban azt mondhatjuk, "nem." De ez rettenetesen változó. Mintegy az állam kétharmadában valamilyen módon változik a szabályozás az "egyáltalán nem", az "igen", "ebben az időben, ilyen körülmények között." Természetesen, a fő szabály, hogy csak kérni lehet! Ha valaki egy állami parkba megy, meg kell kérdezni, hogy a kincskeresés megengedett vagy sem? A legtöbb amerikai városban nincs korlátozás a kincskeresésre, de tilos a vandalizmus, és nem lehet elpusztítani a javakat.
Minden országban más-más korlátozások vannak bevezetve. Vannak ahol hozzánk hasonlóan gyakoriak a házkutatások. Azonban a szigorú szabályozás gyakran vezet a helyzet súlyosbodásához, hiszen a tevékenységet teljesen illegalitásba kényszeríti, és még átláthatatlanabbá válik a hatóságok számára.

Általános rendelkezések:

Hadi relikvia gyűjtő: hadi relikvia gyűjtő lehet minden 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy, aki a rendelkező jogszabályok betartása mellett, saját és más testi épségét gyűjtői tevékenységével nem veszélyezteti.
Gyűjteményében kizárólag hatástalanított, veszélyes anyagoktól mentes haditechnikai eszközöket tart.

Hadi relikvia: Hadi relikviának minősülnek mindazon felszerelési tárgyak, haditechnikai eszközök, fegyverek, amelyek nem képeznek muzeális értéket, azaz koruk 1711 utánra tehetők.
A relikviák (felszerelési tárgyak, kitüntetések, egyenruhák, szúró-vágófegyverek, hatástalanított lőfegyverek) és olyan tüzérségi, vagy gyalogsági lövedékek lehetnek, amelyek veszélyes anyagot, vagy robbanóanyagot nem tartalmaznak!

A hadi relikviák gyűjtői a vásárlás, vagy csere útján birtokukba került hatástalanított lőfegyverekről, lőszerekről, hadi eszközökről, kötelesek szoros nyilvántartást vezetni, és esetleges ellenőrzéskor azt bemutatni. ( Kivétel ez alól a felszerelési tárgyak köre, pl. kitüntetés, jelvény, csajka, kulacs, bajonett, egyenruha, stb. azaz azok az eszközök, amelyeket hatástalanítani sem szükséges, mivel a társadalomra nem veszélyes eszközök kategóriába sorolhatók. )
Az esetleges változásokat a saját nyilvántartásában rögzíteni. Eladás esetén a vevő adatait rögzíteni, hogy tárgyak mozgása folyamatosan nyomon követhetők legyenek. Ez kizárólag a hatástalanított lőfegyverekre, lövedékekre, kézigránátokra, aknatestekre vonatkozna.


Amatőr hadszíntérkutató: amatőr hadszíntérkutató lehet minden 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy, aki a rendelkező jogszabályok betartása mellett, saját és más testi épségét kutatói tevékenységének végzésével nem veszélyezteti.
Tevékenységét kizárólag szakmai szervezet, vagy civil szervezet tagjaként, ellenőrzött körülmények között végzi, a szervezet által leírt szakmai, és etikai szabályokat minden körülmények között betartja.
Kutatói tevékenységet kizárólag egy a kutatómunka végzéséhez szükséges minimális szakmai képzés elvégzését követően, hatósági vizsgán történő megfelelés esetén végezhet.


Kutatókat, befogadó szervezetek lehetnek: mindazok az Állami, társadalmi, vagy civil szervezetek, amelyek a kutatókat, tagjaik sorába befogadják, és az ott végzett szakmai munkáért, terepen történő kutatások, hadisír gondozás, kiállítások szervezése, hadtörténelem népszerűsítéséhez kapcsolódó egyéb programok szervezéséért, felelősséget vállalnak.
A szükséges szakmai képzést, és feltételrendszert biztosítják.
Működésük során ellenőrzést, szakmai felügyeletet gyakorolnak tagságuk felett.
A törvényi, és szakmai előírások betartásáért a szervezet szakmai vezetője felel.
Együttműködik a hatóságokkal, a tudomására jutott jogsértéseket haladéktalanul bejelenti, a jogsértést megszünteti!
A szervezet kutatómunkát kizárólag a szükséges engedélyek beszerzésével végezhet. Kizárólag egy adott terület tulajdonosának, kezelőjének írásos jóváhagyásával. A szervezet köteles meggyőződni a kutatómunka megkezdése előtt arról, hogy a terület nem áll régészeti, természetvédelmi oltalom alatt.
A szervezet tagjai részére arcképes igazolványt állít ki. A kutatómunka során a kutató köteles az igazolványt magánál tartani, és hatósági ellenőrzés során ezzel igazolni magát.
A terepen történő kutatómunka során esetlegesen feltalált robbanótesteket a kutatás vezetője, a törvényben előírt módon köteles körbekeríteni, a helyszínt biztosítani, és haladéktalanul bejelenteni!
A kutatás vezetője jogosult a Honvédségi Tűzszerész Ügyelet közvetlen számát hívni bejelentés céljából.
Ennek előnye, hogy a kutatásvezető konkrét információt tud adni a tűzszerészet részére, milyen fajtájú, típusú robbanótestre kell felkészülniük a helyszínre történő kiérkezéskor.

A kutatás eredményéről a kutatás vezetője köteles pontos feljegyzést, kutatási naplót vezetni, és azt a szervezetnek megküldeni.
A kutatás során előkerült leletanyagokat rendszerezni, katalogizálni, arról pontos leltárt készíteni. Az esetlegesen előkerült hadieszközök, mint például kézi lőfegyverek(kivéve a robbanótestek, lőszerek!)hatástalanítását, amennyiben az műszakilag megoldható, a szervezet szakmai irányítója kérheti. A fegyvereket egy központi gyűjtőhelyre szállítják, majd egy erre kijelölt szakműhelyben hatástalanítják.

A bejelentett lőfegyverek hatástalanítása kedvezményes áron történne, ezzel is ösztönözve a kutatókat a bejelentési kötelezettség betartására. A hatástalanítás kedvezményes, de térítésköteles volna. Annak költsége a tagot, vagy a szervezetet terheli, attól függően, kinek a tulajdonába kerülne a hatástalanított lőfegyver. A hatástalanítást az erre a célra kijelölt szakműhely végzi, a hatástalanítás elvégzéséről hivatalos igazolást állít ki.
A fellelt hadieszköz, lőfegyver, lőszer, hadianyag, csak a hatástalanítási igazolás kiállítását követően kerülhetne a tag, vagy szervezet tulajdonába, és kerülhet be gyűjteménybe, vagy kiállítási célú felhasználásra. A tagság birtokában lévő hatástalanított eszközökről kötelesek szoros nyilvántartást vezetni, és azt a szervezetnek megküldeni. Az esetleges változásokat rendszeresen lejelenteni. A nyilvántartásokat a rendőrhatóságnak bármikor jogában állna ellenőrizni, azt összevetni a tag lakásán megtalálható eszközökkel.
A szervezeteket, és a tagokat a rendőrség jogosult bármikor előzetes bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, házkutatási engedély nélkül is ellenőrizni.
Ellenőrzéskor a szervezet köteles kiadni a felé lejelentett gyűjteményi darabok listáját, a tagok névsorát.
A hatóság jogosult a listán szereplő tárgyakat a tag lakóhelyén ellenőrizni. Meggyőződni arról, hogy valóban azok vannak a birtokában, amelyeket korábban lejelentett.
Amennyiben a leltár valamilyen okból nem egyezik a nála lévő tárgyakkal, vagy szándékosan nem jelentett le bizonyos tárgyakat, azokat a hatóságnak jogában áll lefoglalni, és ebben az esetben szabálysértési bírságot kiszabni.
Amennyiben az amatőr kutatónál, vagy gyűjtőnél éles lőfegyvert, vagy robbanószert találnak, a BTK. szerinti büntető eljárást kezdeményeznek.
Aki a fent leírtak szerint nem tudja igazolni, hogy valamelyik szervezet keretein belül végzi a fémkeresős tevékenységet, de a cselekményt megvalósítja, illetve egy adott területen a tulajdonos írásos engedélyével nem rendelkezik, de ott fémkeresős tevékenységet végez, az szabálysértést követ el, pénzbírsággal sújtható.


Véleményem szerint, a fent ismertetett szabályozás mindenki számára elfogadható, betartható, betartatható, ellenőrizhető, megnyugtató megoldást eredményezhetne, amely nem ellentétes más országok alkalmazásaival.

Őszintén remélem, hogy Rigó Úr továbbítja az anyagot azok számára, akik valóban a megoldást keresik, és ezt nem elsősorban a tiltásban látják!