Forrás: * Index/MTI
2011. január 18., kedd 11:27 | aznap frissítve
Jogerősen 16 év börtönre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárásában Kaiser Edét. Kaisert az eredeti eljárásban életfogytiglani börtönre ítélték a móri bankrablásért, de elítélése után kiderült, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő bűncselekményt mások követték el. Kaiserről immár jogerősen is kimondták, hogy nem ő a móri bankrabló.
Jogerős ítéletében 16 év börtönre ítélte Kaiser Edét a Fővárosi Ítélőtábla. Kaiser Edét a rendőrség első körben a móri mészárlás egyik elkövetőjeként gyanúsította meg, így is ítélték el. Amikor végül a rendőrség mégis megtalálta az igazi móri mészárosokat, Kaiser ügyét újratárgyalták, így immár jogerőssé vált, hogy nem ő követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablást.
hirdetés
A bíróság más rablásai miatt végül 16 év börtönre ítélte - ez enyhítés a megismételt eljárásban kiszabott 18 éves büntetéshez képest.
A valódi móri bankrablók közül Nagy László a börtönben öngyilkos lett, tettestársát, Weiszdorn Róbertet 2010. december 9-én legalább 40 év börtönre ítélte [1].
Az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én rabolták ki. A támadáskor megölték a fiókban tartózkodó nyolc embert. A tettesek 7,3 millió forinttal távoztak. A brutális bankrablás megrázta az egész országot, nemzeti gyásznapot rendeltek el, a rendőrség hatalmas erőket mozgósított.
A nyomozás azonban többször is vakvágányra jutott, és tulajdonképpen csak a véletlenen múlott, hogy kiderült, kik voltak a valódi elkövetők. Először előéletük alapján Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot keresték, és tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejükre. Horváth 13-án feladta magát, és kiderült, hogy erős alibije van, ahogy Farkasról is bebizonyosodott, hogy nem lehetett köze a móri rablógyilkosságokhoz.
2002 májusától július 3-ig hat helyszíni szemlét tartottak a bankfiókban, de mindig találtak újabb, addig nem észlelt nyomokat. Júliusban derült csak ki például, hogy nem vettek észre egy golyót az egyik radiátor alatt. Az épületen kívül nem is kerestek egyáltalán lövedéket, holott két helyen is át volt lőve a bankfiók üvege.
Ezután jött a képbe Hajdú László és Kaiser Ede. Őket 2002 júliusában vették őrizetbe. Ezután még két évig tartott a nyomozás. A rendőrség 2004 februári álláspontja szerint Kaiser lőtte le a bank biztonsági őrét, majd az ajtóba állt, hogy ne engedjen be több ügyfelet. A többi áldozattal a változat szerint Hajdú végzett.
A vád koronatanúja Kiglics Attila volt, aki társtettesként részt vett Hajdú és Kaiser korábbi rablásaiban. Kiglics vádalkut kötött a rendőrséggel, és felvette a nyomravezetőnek járó 25 millió forintos jutalmat. Mostanra kiderült, hogy hamis információkkal félrevezette a bíróságot.
2004 őszére azonban megváltozott a vád. Hajdúnak annyira erősnek tűnő alibije volt, hogy őt végül csak a fegyverek beszerzésével vádolták meg. Decemberben Hajdú 15 évet, Kaiser életfogytiglant kapott elsőfokon. A rendőrség pedig továbbra is keresett egy harmadik embert, aki elméletük szerint Kaiserrel együtt részt vett rablásban és a gyilkosságokban. A vádlottak fellebbeztek, mindvégig tagadták, hogy közük lett volna a móri rabláshoz, ám egyéb korábbi rablásokat elismertek.
2005 októberében másodfokon Kaiser életfogytiglani ítéletét jogerőre emelték, azonban Hajdú ellen új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban már Hajdút ismét azzal vádolták, hogy ő volt Kaiser társa Móron. Közben eljárás indult Kaiser barátnője ellen is, hamis tanúzás miatt. A nő azt állította, hogy a rablás idején együtt volt Kaiserrel. Azóta kiderült, hogy igazat mondott.
2007-ben véletlenül derült ki az igazság. Akkor ugyanis Móron használt fegyverekből kilőtt golyók kerültek elő egy erdőben, egy fémdetektorral erdőt járó hobbirégész bukkant rájuk. A fegyverek előkerülése után jelentkezett egy tanú, hogy a móri bankrablás után nem sokkal Nagy László megkérte őt, hogy vigye ki autójával az erdőbe. Ezután derítették ki Nagy mobiljának cellainformációi alapján, hogy a bankrablás idején Móron tartózkodott és annak idején sokat telefonált Weiszdornnal.
Én ...az ország "leggazdagabb" csórója... :-)
2011. január 19., szerda
2011. január 17., hétfő
Kis magyar kincskeresés fémdetektorral és nehézkes törvényi háttérrel
A teljes videó itt tekinthető meg:
http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/01/14/10/Kis_magyar_kincskereses_femdetektorral_es_nehezkes_torvenyi_hatterrel.aspx
MTV-1 Jelfogó c. műsora
A műsorvezető: HALÁSZ ZSUZSA
Halász Zsuzsa.: - Kincset keresni izgalmas dolog, világszerte milliók hódolnak ennek a hobbinak, és sok ezren meg is élnek belőle. A magyar föld egyedülállóan gazdag régészeti emlékekben, viszont ami itt előkerül, az az államot illeti. Aki talál valamit, jutalom helyett rendőrségi eljárásra számíthat, már ha nem értesíti róla az illetékes szervet. De vajon minden fémkereső a tilosban jár? - megtudhatják Nádor Dávid Brúnó riportjából.
Rip.: - A Kárpát-medence valódi kincsesbánya, amióta ember létezik a Földön, ezt a különleges adottságú területet mindig lakták. Ahol csak ásni kezdenek, valami biztos előkerül.
Név nélkül.: - Ez egy római érme a IV. századból. (...?)
Rip.: - Minden kor hagyott valami tárgyi emléket. A földben rejtőző töménytelen műkincs évszázadokig, vagy ezredekig hevert a mélyben háborítatlanul, mígnem a technika megalkotta a fémkereső készülékeket. Ettől kezdve iparszerűen indult meg a régészeti lelőhelyek kifosztása. Most egy híres helyre tartunk, egy ismert és egy hírhedtté vált szakemberrel.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez az a terület, ahova mi nem mehetünk be, illetve itt a környéken sem ildomos fémkeresőt elővenni. Vértesszőlősön vagyunk, ez a véretesszőlősi előember lakhelye tulajdonképpen, itt találták meg Samut.
Rip.: - Míg a település Európa legrégebbi embermaradványáról lett híres, addig Szebenyi István másról. Igen, ő találta meg a móri fegyvereket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Inkább hírhedtté váltam ennek kapcsán, ami valóban nem szerencsés, sőt, bizonyos értelemben ma már nyomasztó. Ez is egy véletlen volt, ott is egy hadisírt kerestünk.
Rip.: - A fémkereső készülékeket a '70-es években kezdték használni a hazai régészek, majd a rendszerváltozás után a detektorok bárki számára hozzáférhetővé váltak. Azóta tízezernyi ilyen készüléket adtak el, és boldog-boldogtalan kutatja a földet.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Vannak ennek nagyon szerencsés oldalai, amikor például kimegy valaki egy ilyen eseményhez, és ha egy ritka dolgot talál, akár véletlenül, ez egy, ez egy, ez egy hasznos dolog. Az a része, hogy, hogy ez ennyire, ennyire áttekinthetetlen, hogy ennyire felhígult, az nyilván nem jó.
Rip.: - Nézzük, hogyan is néz ki egy fémkereső? A készüléket a lezuhant repülőgépek felfedezőjeként ismert Kocsis László mutatja meg nekünk.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Ez egy alapszintű fémkereső, igazából a középkategória alsó szintjét képviseli. Ezek a fémkeresők Amerikában készülnek, egy viszonylag jó minőségű gyártmány. A kisebb töltényhüvelykéket meg apró repeszdarabokat egy olyan kb. 5-10 cm-ről kiszedi, a nagyobb tárgyakat képes akár fél méter mélyről is. Hivatalosan semmilyen jogszabály nem tiltja a fémkereső vásárlását, elméletileg a használatát sem. Az 1711 előtt a földbe került tárgyakat nem szabad kivenni a földből, és ha találunk ilyet, be kell jelenteni.
Rip.: - Az amatőr kutatók többsége meg is teszi, a régészek ennek ellenére, ki nem állhatják őket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez a fajta kényszerképzet, hogy az összes fémkeresőst üldözni kell és, és haszontalan ez a tevékenység, ez, ez nagyon élesen bennük van. Én ezzel szemben úgy vélekedem, hogy rengeteg területen, ponton lehetne velük közös együttműködésük, nagyon sokmindenben tudnánk segíteni az ő munkájukat.
Rip.: - Ők nem kérnek ebből, pedig nem biztos, hogy akkora kárt okoznak az amatőrök.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - A régészeti lelőhelyeken a felső 20 centijét a földnek általában szórványleletek borítják, ami régészeti szempontból nem feltétlenül mérvadó. A felső réteget általában el szokták takarítani. Ezek az emberek, az ilyen kis kapirgálók, ezekben a felső rétegekben található érméket, egyebeket szedik össze, hangsúlyozom, ezt sem szabad.
Rip.: - Mi viszont most keresőzni fogunk. Ezt szabad, mivel szakembereinknek érvényes kutatási engedélye van a Vértes-hegységre, kivéve persze a régészeti lelőhelyeket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez egy nagyon közel lévő fémtárgy, és feltehetőleg vas. Ennyit tudunk róla. Méretét tekintve nem lehet túl nagy, és nem lehet túl mélyen.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Szokásos szemét kategória. Állapotából látszik, hogy egyértelműen pár évvel ezelőtt került a földbe.
Rip.: - Ezután a történelem egy jellegzetes darabja, egy Trabant gyújtógyertya került elő a mélyből, majd végre, ránk mosolygott a szerencse.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Nemesfém van, réz. Valószínűleg egy hüvely lesz. Azért is érdekes, mert itt egy lőtér volt a közelben, és ennek az emlékeit próbáljuk most majd előkeresgélni. Ez egy Mauser-hüvely, és ha jól látom, egy MG-42-es géppuska lőtte. '43-as gyártású. Hát ilyen kis apróságból áll össze a kép.
Rip.: - Hogy mi minden rejtőzik még itt!
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Ez egy német gyártású Mauser puskának a bajonettje. Hát látjuk, hogy sajnos az idő megtette a maga hatását. Ez pedig egy magyar Mannlicher puskának egy alkatrésze. Igazából ez a fegyver több mint valószínű, hogy felrobbant, mert olyan drasztikusan tört ketté. A fegyvermaradványok, amik előkerülnek, szinte minden esetben ilyen állapotban kerülnek elő a földből.
Rip.: - Ezután jött a valódi izgalom. Ahogy segédszerkesztőnk Dóri kipróbálta a fémkeresőt, másodpercek alatt talált egy pénzérmét. Ez a hadszíntérkutatók rémálma, mert ha ókori vagy középkori - és általában az -, akkor kezdődhet a bejelentési procedúra.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Megvan! Te érmét találtál! De komolyan mondom. Itt van valahol.
Dóri.: - Ne már!
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Esküszöm! Úgy nézem igen, valami olyasmi.
Dóri.: - Egy húszas.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Nem, nem, egyforintos.
Dóri.: - Egyforintos.
Rip.: - Szabálysértést így mi nem követtünk el, ellentétben azzal a férfival, aki az orrunk előtt lopta a fát az erdőből. De most térjünk rá a valódi bűnözőkre, azokra a kincsvadászokra, akik évtizedek óta szervezettek fosztogatják a hazai lelőhelyeket.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Két csoportot lehet megkülönböztetni azokból az emberekből, akik ezeket a tárgyakat gyűjtik. Az első, aki saját célra, otthon kis gyűjteményt csinál magának, és boldogan kuporog kincsei között, a történelem kis szeletkéit próbálja ő is a maga módján megmenteni. De bezárva egy lakásba, maradjunk annyiban, hogy nem, nem a köz javát szolgálja. Ez még a kisebbik probléma. A nagyobbik probléma azok az emberek jelentik, akik összegyűjtvén ezeket a tárgyakat, kereskedelmi célra használják, különféle aukciós portálokon külföldre is igen-igen szép számban, meg Magyarországon belül is forognak ezek a tárgyak. A fémkeresős társadalomnak a 10-15 százalékra tippelek, akik, akik a leg, legcsúnyább részét végzik ennek a tevékenységnek. A legcsúnyább rész ez az, amit kiások, rögtön eladom. Tehát ez egy fosztogatás. Tehát maradjunk ennyiben, ez a múltunkkal történő fosztogatása. Ők azok, akik találnak egy, kimegy egy ilyen kis 60-70 ezer forintos fémkeresővel, talál egy érdekesebb, értékesebb leletet, eladja, vesz egy félmilliós keresőt. Így fölmegy a 2-3 milliós gépekig és gyakorlatilag lerabolt mindent, amit lehet.
Rip.: - A kiásott műkincsek kisebb része hazai, többsége gazdag külföldi gyűjtőkhöz kerül, a kevésbé értékes leleteket pedig ezrével árulják a bolhapiacokon, börzéken és az interneten, úgy tűnik, büntetlenül.
http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/01/14/10/Kis_magyar_kincskereses_femdetektorral_es_nehezkes_torvenyi_hatterrel.aspx
MTV-1 Jelfogó c. műsora
A műsorvezető: HALÁSZ ZSUZSA
Halász Zsuzsa.: - Kincset keresni izgalmas dolog, világszerte milliók hódolnak ennek a hobbinak, és sok ezren meg is élnek belőle. A magyar föld egyedülállóan gazdag régészeti emlékekben, viszont ami itt előkerül, az az államot illeti. Aki talál valamit, jutalom helyett rendőrségi eljárásra számíthat, már ha nem értesíti róla az illetékes szervet. De vajon minden fémkereső a tilosban jár? - megtudhatják Nádor Dávid Brúnó riportjából.
Rip.: - A Kárpát-medence valódi kincsesbánya, amióta ember létezik a Földön, ezt a különleges adottságú területet mindig lakták. Ahol csak ásni kezdenek, valami biztos előkerül.
Név nélkül.: - Ez egy római érme a IV. századból. (...?)
Rip.: - Minden kor hagyott valami tárgyi emléket. A földben rejtőző töménytelen műkincs évszázadokig, vagy ezredekig hevert a mélyben háborítatlanul, mígnem a technika megalkotta a fémkereső készülékeket. Ettől kezdve iparszerűen indult meg a régészeti lelőhelyek kifosztása. Most egy híres helyre tartunk, egy ismert és egy hírhedtté vált szakemberrel.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez az a terület, ahova mi nem mehetünk be, illetve itt a környéken sem ildomos fémkeresőt elővenni. Vértesszőlősön vagyunk, ez a véretesszőlősi előember lakhelye tulajdonképpen, itt találták meg Samut.
Rip.: - Míg a település Európa legrégebbi embermaradványáról lett híres, addig Szebenyi István másról. Igen, ő találta meg a móri fegyvereket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Inkább hírhedtté váltam ennek kapcsán, ami valóban nem szerencsés, sőt, bizonyos értelemben ma már nyomasztó. Ez is egy véletlen volt, ott is egy hadisírt kerestünk.
Rip.: - A fémkereső készülékeket a '70-es években kezdték használni a hazai régészek, majd a rendszerváltozás után a detektorok bárki számára hozzáférhetővé váltak. Azóta tízezernyi ilyen készüléket adtak el, és boldog-boldogtalan kutatja a földet.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Vannak ennek nagyon szerencsés oldalai, amikor például kimegy valaki egy ilyen eseményhez, és ha egy ritka dolgot talál, akár véletlenül, ez egy, ez egy, ez egy hasznos dolog. Az a része, hogy, hogy ez ennyire, ennyire áttekinthetetlen, hogy ennyire felhígult, az nyilván nem jó.
Rip.: - Nézzük, hogyan is néz ki egy fémkereső? A készüléket a lezuhant repülőgépek felfedezőjeként ismert Kocsis László mutatja meg nekünk.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Ez egy alapszintű fémkereső, igazából a középkategória alsó szintjét képviseli. Ezek a fémkeresők Amerikában készülnek, egy viszonylag jó minőségű gyártmány. A kisebb töltényhüvelykéket meg apró repeszdarabokat egy olyan kb. 5-10 cm-ről kiszedi, a nagyobb tárgyakat képes akár fél méter mélyről is. Hivatalosan semmilyen jogszabály nem tiltja a fémkereső vásárlását, elméletileg a használatát sem. Az 1711 előtt a földbe került tárgyakat nem szabad kivenni a földből, és ha találunk ilyet, be kell jelenteni.
Rip.: - Az amatőr kutatók többsége meg is teszi, a régészek ennek ellenére, ki nem állhatják őket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez a fajta kényszerképzet, hogy az összes fémkeresőst üldözni kell és, és haszontalan ez a tevékenység, ez, ez nagyon élesen bennük van. Én ezzel szemben úgy vélekedem, hogy rengeteg területen, ponton lehetne velük közös együttműködésük, nagyon sokmindenben tudnánk segíteni az ő munkájukat.
Rip.: - Ők nem kérnek ebből, pedig nem biztos, hogy akkora kárt okoznak az amatőrök.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - A régészeti lelőhelyeken a felső 20 centijét a földnek általában szórványleletek borítják, ami régészeti szempontból nem feltétlenül mérvadó. A felső réteget általában el szokták takarítani. Ezek az emberek, az ilyen kis kapirgálók, ezekben a felső rétegekben található érméket, egyebeket szedik össze, hangsúlyozom, ezt sem szabad.
Rip.: - Mi viszont most keresőzni fogunk. Ezt szabad, mivel szakembereinknek érvényes kutatási engedélye van a Vértes-hegységre, kivéve persze a régészeti lelőhelyeket.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Ez egy nagyon közel lévő fémtárgy, és feltehetőleg vas. Ennyit tudunk róla. Méretét tekintve nem lehet túl nagy, és nem lehet túl mélyen.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Szokásos szemét kategória. Állapotából látszik, hogy egyértelműen pár évvel ezelőtt került a földbe.
Rip.: - Ezután a történelem egy jellegzetes darabja, egy Trabant gyújtógyertya került elő a mélyből, majd végre, ránk mosolygott a szerencse.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Nemesfém van, réz. Valószínűleg egy hüvely lesz. Azért is érdekes, mert itt egy lőtér volt a közelben, és ennek az emlékeit próbáljuk most majd előkeresgélni. Ez egy Mauser-hüvely, és ha jól látom, egy MG-42-es géppuska lőtte. '43-as gyártású. Hát ilyen kis apróságból áll össze a kép.
Rip.: - Hogy mi minden rejtőzik még itt!
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Ez egy német gyártású Mauser puskának a bajonettje. Hát látjuk, hogy sajnos az idő megtette a maga hatását. Ez pedig egy magyar Mannlicher puskának egy alkatrésze. Igazából ez a fegyver több mint valószínű, hogy felrobbant, mert olyan drasztikusan tört ketté. A fegyvermaradványok, amik előkerülnek, szinte minden esetben ilyen állapotban kerülnek elő a földből.
Rip.: - Ezután jött a valódi izgalom. Ahogy segédszerkesztőnk Dóri kipróbálta a fémkeresőt, másodpercek alatt talált egy pénzérmét. Ez a hadszíntérkutatók rémálma, mert ha ókori vagy középkori - és általában az -, akkor kezdődhet a bejelentési procedúra.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Megvan! Te érmét találtál! De komolyan mondom. Itt van valahol.
Dóri.: - Ne már!
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Esküszöm! Úgy nézem igen, valami olyasmi.
Dóri.: - Egy húszas.
Szebenyi István elnök, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, a wikingkutatocsoport.hu szerkesztője.: - Nem, nem, egyforintos.
Dóri.: - Egyforintos.
Rip.: - Szabálysértést így mi nem követtünk el, ellentétben azzal a férfival, aki az orrunk előtt lopta a fát az erdőből. De most térjünk rá a valódi bűnözőkre, azokra a kincsvadászokra, akik évtizedek óta szervezettek fosztogatják a hazai lelőhelyeket.
Kocsis László hadszíntérkutató, a roncskutatás.hu szerkesztője.: - Két csoportot lehet megkülönböztetni azokból az emberekből, akik ezeket a tárgyakat gyűjtik. Az első, aki saját célra, otthon kis gyűjteményt csinál magának, és boldogan kuporog kincsei között, a történelem kis szeletkéit próbálja ő is a maga módján megmenteni. De bezárva egy lakásba, maradjunk annyiban, hogy nem, nem a köz javát szolgálja. Ez még a kisebbik probléma. A nagyobbik probléma azok az emberek jelentik, akik összegyűjtvén ezeket a tárgyakat, kereskedelmi célra használják, különféle aukciós portálokon külföldre is igen-igen szép számban, meg Magyarországon belül is forognak ezek a tárgyak. A fémkeresős társadalomnak a 10-15 százalékra tippelek, akik, akik a leg, legcsúnyább részét végzik ennek a tevékenységnek. A legcsúnyább rész ez az, amit kiások, rögtön eladom. Tehát ez egy fosztogatás. Tehát maradjunk ennyiben, ez a múltunkkal történő fosztogatása. Ők azok, akik találnak egy, kimegy egy ilyen kis 60-70 ezer forintos fémkeresővel, talál egy érdekesebb, értékesebb leletet, eladja, vesz egy félmilliós keresőt. Így fölmegy a 2-3 milliós gépekig és gyakorlatilag lerabolt mindent, amit lehet.
Rip.: - A kiásott műkincsek kisebb része hazai, többsége gazdag külföldi gyűjtőkhöz kerül, a kevésbé értékes leleteket pedig ezrével árulják a bolhapiacokon, börzéken és az interneten, úgy tűnik, büntetlenül.
2011. január 12., szerda
Köztársasági Elnök válasza
Köztársasági Elnök Úr Hivatala ma válaszolt a levelemre.
A válaszlevelet csatolom, remélem olvasható.
Ellentétben a többiekkel, legalább válaszolt...
A levélben idézik az Alkotmány egyik paragrafusát, erre hivatkozik, amely rögzíti hogy a bírák függetlenek, és csakis a törvényeknek vannak alárendelve.
Ez jó hír ugyan, de ugyanezek a bírák ítélték el Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra.
A válaszlevelet csatolom, remélem olvasható.
Ellentétben a többiekkel, legalább válaszolt...
A levélben idézik az Alkotmány egyik paragrafusát, erre hivatkozik, amely rögzíti hogy a bírák függetlenek, és csakis a törvényeknek vannak alárendelve.
Ez jó hír ugyan, de ugyanezek a bírák ítélték el Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)